Eheted hidegen szendvicsnek elkészítve, melegen hideg salátával, forró körettel; sütve, szuvidálva, vagy a nyesedéket kolbász nélkül simán burgernek elkészítve.
Azt hitted ilyet csak a nagymamák, meg kiöregedett kerti grillezők sütnek? Talán menzán kaptál valami hasonlót utoljára? Pedig ez egy nagyon sokoldalúan használható alapanyag. Nem mellesleg elég olcsó a sertésdagadó, csak tudni kell elkészíteni. Nagyon szaftos, ízletes része a disznónak, és elég zsíros, hogy ne száradjon ki egykönnyen. Az elterjedt gombás-zsemlés-tojásos-petrezselymes töltelékről pedig az a véleményem, hogy az egész villásreggelit kár belesütni egy lassan elkészülő húsba. A zsemle felszív minden zsírt, ami kész epebaj, a tojás a több órás sütés alatt tönkremegy, a gomba pedig ha nincs lepirítva, eláztatja az egészet. Ha meg le van pirítva, az is tönkremegy a hosszú sütéstől.
A dagadó a sertés combja előtti hasfal rész. Fura háromszög formája van, a kiszélesedő része fele olyan vékony, mint a hegyes vége. Így ahogy van nem tanácsos megsütni, mert egyenetlenül sül.
A vékonyabb része pont jó tekercsnek, a vastagabb részébe zsebet vágva lehet tölteléknek való üreget képezni. A zsebet hagyd egy kicsit szélesebbre mint a kolbász, hogy sütésnél ne csusszanjon ki a töltelék!
Kolbász betöltve. Látni nem túl mutatós túllógó részeket, amik a kötözésnél bénán néznek ki, ezeket levágtam.
A nyesedéket összevágtam apróra, megsóztam, megborsoztam, nagyjából pogácsákat formáztam belőle. Jobb vágni mint darálni, mert a darálóban lévő préseléstől összetörnek a rostok, emiatt kiszárad a húspogácsa. Beraktam a hűtőbe pihenni, amitől kissé összetapadtak a húsdarabok. Mire a dagadók előkészítésével végeztem, már készen álltak a sütésre. Iziben sütöttem egyet a kései reggelimhez.
Nem lett hamburger de nagyon finom volt a szaftos füstös húspogácsa házi kimchivel, mustárral, meg az egyik legjobb hegyes zöldpaprikával. Szerintem ez a zöldpaprika a piacon elérhető legjobb a kategóriájában: nagyon ízletes, vastag és kemény a húsa. Megmutatom mit csináltam, amíg a reggelimre vártam.
A dagadót belülről ízesíti a kolbász, kívülről pedig az alábbi fűszerkeverék. Balról jobbra a következők:
- ánizs
- szegfűszeg
- fahéj
- szerecsendió
- mustármag
- kömény
- koriander
- frissen tört fekete bors
Ez egy határozottan közép-európai fűszerkeverék kis távol-keleti elhajlással. Összekevertem sóval. Mind a négy nagyobb húsdarabot megtöltöttem kolbásszal. Megkötöztem úgy, hogy ne legyen túl szoros, de tartsa a kerek formáját. Bekötöttem különös figyelemmel a végeit is, hogy ne tudjon egyáltalán kicsúszni a kolbász. Mindegyik tekercset belehempergettem a fűszerkeverékbe. Íme:
Gyönyörű, sütésre kész darabok. Idáig el tudná készíteni egy hentes is. Mennyivel több dagadó fogyna, ha ilyen formában árulnák a hentesek. Még többet is kereshetnének rajta, mert többet lehet elkérni érte.
Innentől kinyílik a lehetőségek tárháza. Ha sokan vagytok rá hétvégén, így ahogy van, meg lehet sütni az egészet. Egyet elajándékoztam, megsütötte, örült neki.
Egy másikat megsütöttem vacsorára. Forró tepsiben körbepirtottam. A tepsi aljára fokhagymát és hagymaszeleteket raktam. Erre az úgymond rácsra raktam a dagadót, hogy ne álljon a levében. Lefedtem alufóliával, 160 fokos sütőben sütöttem addig, amíg a széle kissé omlós nem lett. Ez legalább 2 óra. Utána fólia nélkül nagylángon sütöttem további fél órát, így szép pirult kéreg alakult ki.
Miután megsült, pihentettem. Addig összedobtam hozzá kínai káposztasalátát. A napokban megosztom a receptemet. Látogass vissza, vagy lájkold az oldalamat facebookon, hogy értesítést kapj a receptekről! A sültről levágtam a kötözést, vastag szeletekre szeltem. Íme a káposztasaláta receptje.
A másik két dagadót vákumcsomagoltam. Így pácolódtak a hűtőben másnapig. Mikor reggel felkeltem kivettem őket, hogy szobahőmérsékletre melegedjenek. Aztán 12 órán keresztül 82 fokos vízfürdőben készítettem a tasakokat. Ez a szuvidálás.
Lehet fanyalogni, hogy micsoda sznob húzás, de el kell keserítsem a technológia ellenzőit. A szuvidálás csodákat művel az ilyen kötött, rostos húsokkal, mint amilyen a sertésdagadó. Az a helyzet, hogy a szuvidált verzió sokkal szaftosabb és omlósabb, mint a hagyományos módszerrel készült. A pecsenyelé nem vész el, nem párolog el, nem ég le, hanem benne marad a vákumtasakban, ami hatalmas érték. Nem mellesleg irtó kényelmes dolog használni a technológiát. A szuvidálást egy hétfői napon végeztem. Reggel elindítottam a folyamatot. Mire hazaértem munkából, elkészült a hús. Már csak körbe kellett pirítani, meg valami köretet összedobni. Ez egy tipikus slowcook fogás, de mégis fél órával a hazaérkezésem után, már vacsoráztunk. A készülékről pedig annyit, hogy a vákumcsomagoló mellett, - ami emlékeim szerint hatezer forint volt két tekercs vákumfóliával, mindössze tizennyolc-ezer forintba került, ami még egy sima asztali minisütőnél is kevesebbe kerül. Egy sima befőzőautomata, vagy ha úgy tetszik, asztali bojler.
Így néz ki a két dagadó, amint kikerültek a vákumzacskókból. Hátul pedig a csodálatos pecsenyelé rengeteg finom zsírral.
A pecsenyeleves tálat bevágtam a fagyasztóba. A tetején nemsokára megfagyott a zsír, amit eltettem reggelire pirítóshoz, meg sültkrumplira. A tiszta pecsenyelevet 1 fokhagymagerezddel kissé besűrítettem, majd egy evőkanál mustárt elkevertem benne. Nem kell ide sem paradcsompüré, sem lisztszórás, a mustár tökéletes sűrítőanyag.
Pár szem lisztes krumplit megsütöttem, félbevágtam, hagytam hűlni, Villával beirdaltam a vágási felületet, ahova a pecsnyezsírból tettem keveset. Továbbá almás párolt lila káposztát készítettem köretnek. A napokban megosztom a receptemet. Látogass vissza, vagy lájkold az oldalamat facebookon, hogy értesítést kapj a receptekről! A sültről levágtam a kötözést, vastag szeletekre szeltem, meglocsoltam a mustármártással. Íme az almás párolt lila káposzta recpetje!
Az utolsó darabot hagytam kihűlni, aztán lefedve beraktam a hűtőbe. Mondhatom, rendkívüli felvágott lett belőle a szendvicsembe. Kis mustárral, ropogós hónapos retekkel és savanyúsággal friss zsömlében igaz ínyenc falat. Vigyél ilyet magaddal munkába, aztán majd a kollegák kinézik a szádból a szendvicset!
Bemutattam, milyen sokoldalúan lehet használni egy jó kolbásszal töltött dagadót. Olcsóbb húsrész a dagadó a hentespultok széléről, amiből egy kis munkával, és persze pár sütnivaló kolbásszal oltári finom, igényes és látványos fogásokat lehet varázsolni.
