Nem is értem, miért nem főzök gyakrabban hagymalevest. Olyan sok alkalom van, amikor erőt tudnék belőle meríteni, különösen hideg időben. Nagyon egyszerű elkészíteni, laktató, mégsem telít el. Forrón, egy jó sajtos pirítóssal gyógyír a fáradt testnek, ha már hidegek a lábujjak. A legtöbb munka a leveshez való marhahúsleves elkészítésével van, de előre el lehet készíteni, a hűtőben a jól leszűrt leves egy hétig is eláll, a fagyasztóban körülbelül egy hónapig különösebb ízveszteség nélkül. Így szükség esetén húsz perc alatt előáll a hagymaleves.

Összetevők a marhahúsleveshez:

• egy szelet csontos marhanyak (körülbelül egy kiló)
• egy kis darab póréhagyma
• egy közepes sárgarépa
• egy szál szárzeller
• egy gerezd fokhagyma
• egy kisebb rozmaringág
• egy kakukkfűág
• egy babérlevél
• egy csillagánizs
• három szem szegfűbors
• egy teáskanál fekete bors

A nyakról levágtam a nagyobb faggyúdarabokat, hideg vízbe tettem, gyorsan felforraltam. A húst kivettem, lemostam. A fazékból a levet kiöntöttem, a fazekat kimostam. Visszaraktam nagy lángra a nyakat másfél liter hideg vízben. Amint felforrt, egy csipet sót szórtam bele. A megtisztított zöldségeket kisebb darabokra vágtam, majd a többi összetevővel együtt a nyakhoz adtam. Kis lángon, lefedve főztem körülbelül négy órán keresztül. A nagyobb darabokat kivettem a levesből, ülepedni hagytam negyed órát. Egy másik fazékra szűrőt raktam, amit kibéleltem egy vékony, de sűrű szövésű vászondarabbal. Óvatosan erre mertem rá a levest, hogy minél kevésbé kavarodjon fel a törmelék. A végén óvatosan a szűrőbe öntöttem a leves maradékát, leszámítva az utolsó pár evőkanál zavaros levet, amit kiöntöttem. Fél órán keresztül forraltam, hogy koncentráltabb legyen az íze. Kihűtöttem, zsírtalanítottam. Ebben a formában eláll egy hétig a hűtőben. A nyakat még melegen megtisztítottam, a húsdarabokat eltettem későbbre.

Összetevők a hagymaleveshez:

• egy kiló tisztított sonkahagyma: a hagyma legyen erős, karakteres ízű. Jó fehér főzőhagyma, vagy jófajta, vékonyan rétegezett vöröshagyma is.
• az imént elkészített erős marhahúsleves: beforralva körülbelül 1-1,2 liter.
• három centiliter ánizslikőr: az ánizsíz a hagymaíz jó barátja.
• két evőkanál repceolaj a hagyma pirításához.

A pirítóshoz:

• szikkadt kovászos kenyér pirítósnak
• fokhagymagerezd a pirítós bedörzsöléséhez
• kevés gruyére sajt: comté, parmezán, grana padano, vagy bármilyen más reszelni való, kemény sajt jó.

A hagymát vékony szeletekre vágtam, majd egy-egy evőkanál olajon két részletben a széles, vastag fenekű lábasomban megpirítottam. Akkor jó, ha elkezd barnulni, de meg nem éghet. Van aki rak bele cukrot a karamellizáció miatt, de egy jó hagymában van ehhez elég cukor. A lisztszórás is elterjedt a pirításnál, erre ugyanúgy nincs szükség szerintem. Ha nincs jó hagyma, vagy jó húsleves, azon sem a pirított liszt, sem a karamellizált cukor nem segít. Amint a hagyma megpirult, beleöntöttem az ánizslikőrt, pár percig nagy lángon kevergettem, hogy elillanjon az alkohol. Felöntöttem forró húslevessel, megkóstoltam, megsóztam. Addig főztem, míg a hagyma megpuhult. Kenyeret pirítottam hozzá, bedörzsöltem fokhagymával. Gruyéret reszeltem rá, majd betoltam a grill alá.

Szokás ide, vagy oda, biztos nem rakom a pirítóst a leves tetejére, mert elázik. Ha állva eszem bögréből, akkor talán. Bárcsak lehetne télen így kapni a Normafánál, vagy a piacon!