Tegnap mutattam be, hogyan lehet a császárhúst szuvidálni, préselni. Ez az a pont ahol már szinte csak a körettel kell foglalkozni, hiszen a császárhús-téglákat csak körbe kell pirítani.

Ezúttal a köret egyfajta tepsis, fűszeres zöldségköret hozzá hűsítő kapros joghurt. A tepsis zöldségköretek egyik nagy hibája az, hogy általában valami pirultas dolgot várunk, ehelyett pedig gyakran sima párolt zöldséget kapunk. Ez az ellentmondás abból fakad, hogy nem értjük, hogyan lesz a pirultas íz, azaz hogyan lehet kérget sütni a zöldségekre. A sütő hője önmagában még nem jelent ropogós kérget. A legegyszerűbben ezt egy serpenyőben lehet megtenni kevés zsiradék segítségével. Utána már jöhet az ismert "bevágomatepsibehaddszóljon" módszer, amivel tulajdonképpen megpuhulnak a zöldségek.

A kapros joghurt az ami. A joghurtot kikevertem felaprított friss kaporral, ánizskaporral és citromlével. Megsóztam. A tepsis zöldségekhez pedig szükség van padlizsánra, édesköményre, viszonylag sok édes hagymára - ami jelenleg salotta -, és fokhagymára. Ízesítéshez babérlevelet, római köményt, rozmaringot, kakukkfüvet és a császárhús szuvidálásából megmaradt levet használtam.

A szuvidálásból megmaradt zsíron lepirítottam a padlizsándarabokat, majd a feldarabolt hagymát és édesköményt.

A zöldségeket a tepsibe öntöttem, majd az összes hozzávalót beleraktam. A sejtelmes kocsonya az imént említett kihűtött pecsenyelé, ami önmgában elég sós ahhoz, hogy ízesítse a zöldségeket. Így ahogy van, száznyolcvan fokos sütőbe toltam. Addig készült, amíg az összes zöldség meg nem puhult. Végül a pecsenyelé a zöldségek levével besűrűsödött, és bevonta zöldségeket. Persze a ropogós kéreg egy része elveszett, de a pirultas ízt a pecsenyelé felvette. Tálalásnál a tányér közepére raktam a megpirult császárhúst. Egyik oldalára a fűszeres zöldségköret, míg a másikra a kapros joghurt került.