Mégis minek készítek rengeteg savanyúságot, mikor mindenütt lehet kapni?
2017. szeptember 27. írta: Gyalogrépa

Mégis minek készítek rengeteg savanyúságot, mikor mindenütt lehet kapni?

hazi_savanyusag.jpg

Aki szokta nézegetni a "mi van a kosaramban" rovatot a blogomon, annak teljesen világos, hogy az utóbbi hetekben bőven raktam el savanyúságot télire. Nem készítek sokfélét a hagyományos savanyúságok közül, da abból a pár féléből viszonylag sokat. Nem mondom, nehéz hazahordani a rengeteg zöldséget, de jó erőben vagyok, a cipekedés nem gond. Nehéz lesikálni az uborkákat egyenként, de tíz kiló uborkát lesikáltam körülbelül egy óra alatt. A paprikával nincs ennyi gond, nem kell lekefélni. Összességében minidig elégedett vagyok a végeredménnyel. A savanyúságom minősége kiszámítható. A zöldségeket magam veszem hozzá, a páclevet magam készítem, magam tartósítom. Tudom, mi van benne, miből készül, és a háztartásokban elérhető legjobb technológiával tartósítom. Akinek van jó savanyúságosa az örüljön, vigyázzon rá, vásároljon rendszeresen, hogy sokáig talpon maradjon!
Akinek ezek egyike se jön össze, az választhat. Vagy megveszi a nagy márkát, és mélyen a zsebébe nyúl, vagy elkezd a zavarosban halászni az olcsóbb szegmensben. A nagy savanyúságos márka jó apró csemege uborkát gyárt; olyan hogy megszólal. Szerintem kicsit édesebb, mint kéne, és nem elég fűszeres, de ez már szőrszálhasogatás. Akinél annyi csemege uborka fogy a hideg időben, mint nálunk, annak egy héten legalább hatszáz-hétszáz forintért kell a márkás csemege uborkából vásárolnia. Ha paprikás krumpli, rakott krumpli, vagy riszeshús készül, lehet a duplájával számolni. Tessék kiszámolni, hogy szeptember végétől április közepéig milyen értékben pusztítanánk el csemege uborkát a márkás fajtából! Azért a csemege uborkát hozom föl, mert ebből fogy a legtöbb. De ezen felül még fogy rengeteg savanyított paprika a legkülönfélébb változatokból, ami már néha az ínyenc kategóriát súrolja ár tekintetében. Ennyit nem akarok erre költeni!
A másik alternatíva nem kíván ekkora anyagi ráfordítást, viszont a minősége kiszámíthatatlan. Gyakran a rettenetes és az elmegy között lehet választani. Olyan összetevő listákat láttam már savanyúságok üvegén, hogy az elképesztő. A legkülönfélébb édesítőszerek, színezék (minek?), fűszerek mellett csemege uborka aroma(?). Az édesítőszerek között a cukor a legjobb eset, a mesterséges édesítőszereknek mellékíze van, ami nem való savanyúságba. Számomra egyébként túlzottan édes szinte mindegyik. Általában az édes savanyú ízen kívül más íze nincs a kommersz üveges uborkáknak. Én szeretem azt, mikor átjön a kapor, a koriadermag íze.

A piacos kimért verziónál nagyobb az esély a sikerre. Számos savanyúságos tisztességes munkát végez. Ahol sokan vásárolnak, ott gyorsan forog az áru. Nincs túlpuhult, elízetlenedett tétel. Ami buktató szokott lenni, az a mesterséges édesítőszer, és a gyenge fűszerezés. A jó minőségű termékeknél pedig ugyanúgy a magasabb ár jön elő. Nincs mese, a minőségért meg kell fizetni; vagy pénzzel, vagy munkával, ahogy én is teszem.

Bemutatom, hogyan készítem el én a csemege uborkámat.

csemege_uborka_alapanyagok.jpg

Összetevők a pácléhez:

  • négy liter víz
  • hat teáskanál korinadermag
  • hat teáskanál mustármag
  • három teáskanál egyész fekete bors
  • tizenkét babérlevél
  • két nagy csomag száras kapor
  • négy evőkanál asztali só, vagy tengeri só. Hozzáadott jódot ne tartalmazzon, az puhítja a zöldséget!
  • három deciliter tíz százalékos ecet: kísérleteztem fehérborecettel, és almaecettel is, de nem vált be nekem egyik sem.

csemege_uborka_prep.jpg

Felforraltam a vizet. A kaprot apróbb darabokra vágtam, az aromájának jobb kioldódásáért. A fűszerekkel és a sóval a vízbe kevertem. Lefedtem, tíz percig forraltam. Körülbelül három óra múlva leszűrtem a páclevet, hozzáadtam az ecetet. Ennyi ecet és ilyen sok kapor mellet szerintem nincs szükség cukorra. Aki akar, rakjon bele ízlése szerint! Az uborkákat egyenkét lekeféltem. A rajta lévő apró tüskék között rengeteg por és virágpor képes megülni, ami nem kell a savanyúságba. Esetleg a szavatossági időt is csökkentheti a szennyeződés. Az uborkákat szorosan leraktam a tiszta üvegekbe. A tetejét úgy kell megpakolni, hogy pár uborka az üveg nyaka alá szoruljon. Így nem fog felúszni egyik sem, nem fog megbarnulni az uborka, nem lyukad ki, rozsdásodik be a tető. Akinek volt olyan szerencséje, hogy nagyon apró szemű uborkát vett, vagy termesztett, az használjon savanyúság leszorítót! Csemege uborkának szánt uborkából a kisebb mindig jobb. Minden uborkát éretlenül fogyasztunk, nem kell megvárni, hogy nagyra megnőjön. Felöntöttem a kihűlt páclével úgy, hogy elfedje az uborkákat. Ráraktam a tetőket, a befőzőautomatámban hőkezeltem harminc percig nyolcvanöt fokon. Az uborka a hőkezelés ellenére megőrzi a roppanósságát, és nem kell bele mesterséges tartósítószer. A kihűlt üvegeket két hétig kell érlelni felbontás előtt. A paprikákra gyömöszölési stratégia, hogy a hegyes paprikákat szétválasztom aszerint, hogy egyenesek, vagy görbék. Több fér el egy üvegben, ha csak egyenes, vagy csak görbe paprika van benne. Ha szép a cseresznyepaprika szára, érdemes rajtahagyni. Sokkal gusztább így, és van praktikus fogantyúja minden darabnak.
Csemege uborkából és savanyított paprikából fogy a legtöbb, de még elég sokféle savanyúságot készítek. Tavasszal rebarbarát savanyítok, nyáron kovászos uborkát, egrest, majd lilahagymát. Ősszel csemege uborkát, paprikát, csalamádét. Öblösebb paprikákat kivájva is savanyítok, hogy majd valamilyen sajtkrémmel megtöltsem. A hideg idő beálltával készítek kimcsit, csemege céklasalátát, savanyított fekete retket. Természetesen savanyítok fehér káposztát, és káposztafejet a karácsonyi töltött káposztához. Ha sikerül nagyobb mennyiségben laskagombát szednem, azt is marinálom. Készül pácolt gyömbér is. A felsoroltak egy része kereskedelmi forgalomban nem is kapható, vagy nem ebben a formában. Idén nem készült almapaprika, mert már nem tudtam volna elrakni a kamrában. Nem is biztos, hogy lesz rá szükség. A dinnyét nem szeretem, a patisszonból pedig nem kaptam elég aprókat.

Ki tudja még mi jön össze? A múltkor szép pagodakarfiolt láttam a közeli multiban. Maradt még annyi páclevem a legutóbbi eltevésből, hogy belerakjam. Nemrég vettem török üveges savanyított tarlórépát. Kíváncsi vagyok rá.

A bejegyzés trackback címe:

https://suburbankitchen.blog.hu/api/trackback/id/tr7512899822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zenitó 2017.09.28. 05:15:07

Irigylésre méltó a szorgalmad,elismerésem. Nekem az a stratégiám,hogy az általad is említett drága verziónak megvárom az évi egy-két leértékelését. Nem sűrűn akciózzák persze,de évente néhányszor igen. Na,akkor lecsapni rá,és feltölteni vele a kamrát. Így mindig van itthon a jóféle ropogós uborka.

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2017.09.28. 07:00:03

@zenitó: Köszönöm. Mi ugyanígy leértékelésen vesszük mindig ugyanazt a konzerv szardíniát, meg makrélát. :)

Andrass9 · http://blogkocsma.blog.hu 2017.09.28. 12:48:54

@Gyalogrépa: Nálunk a hal nem fogyna, de uborkából én is befőzök amikor akciós. Nekünk az Icike Picike Szatmár Aranya a kedvenc, de mindenkinek más az izlése.
Kovászos uborka eláll januárig a hűtőben, a hozzávaló megterem a kertben.
Tán tavalyelőtt tettem el vagy 60 üveg mindenféle savanyított uborkát. Majd mind jó lett, csak az "üvegházi recept" anyósomtól lett túl savanyú.
Zöld paradicsomom mindig van, de senki nem eszi, így inkább megy az ablakba, ahol beérik lassan.

Andrass9 · http://blogkocsma.blog.hu 2017.09.30. 11:31:21

@Gyalogrépa: Sajna ezt csak nagyméretűből lehet előadni, ami viszont beérik mind. A koktélok és egyéb gerillák nem alkalmasak a sütésre :(
Köszönöm a linket.