Belga birkaragu sörrel, kelbimbóval, csicsókával
2017. október 27. írta: Gyalogrépa

Belga birkaragu sörrel, kelbimbóval, csicsókával

belga_birkaragu_sorrel_kelbimboval_csicsokaval_2.jpg

Ismét egy fantasztikus birkaragu! A tömörebb húsú birkalábszárból is lehet kevésbé nehéz, és friss ízű ragut készíteni; leginkább sok zöldség, és jól megválasztott friss zöldfűszer használatával. Biztosan sokan asszociálnak a birkahúsról valami nehéz fűszeres ragura, vagy legalább birkapörköltre. Nem kell mindig így lennie, holott ezeket a nehezebb fogásokat én is nagyon szeretem. Ez egy belga ragu: belga búzasörrel, és tejszínnel készült. Ezt erősíti a párolt kelbimbó, és az elmaradhatatlan sültkrumpli... és csicsóka.

belga_birkaragu_sorrel_kelbimboval_csicsokaval_alapanyagoku.jpg

Összetevők:

  • birkacomb, vagy birkalábszár
  • füstölt sonka, jelen esetben lapocka
  • paszternák
  • sárgarépa
  • póréhagyma
  • vöröshagyma
  • fokhagyma
  • kelbimbó
  • csicsóka
  • krumpli
  • búzasör: a tejszínes befejezés miatt kevésbé karakteres sörre van szükség.
  • tejszín
  • vaj
  • zsálya
  • kakukkfű
  • babérlevél
  • kapor

 belga_birkaragu_sorrel_kelbimboval_csicsokaval_prep1.jpg

Mivel az alap egy könnyedebb ragu, ezért nem kell lepirítani semmit hozzá. Hogy ne ragadjon le semmi, vajjal kikentem a nagy lábasomat. Középre raktam a birkahúst, köré a feldarabolt füstölt húst, és a bőrét. Ráraktam a babért, zsályát, kakukkfüvet. Közepes darabokra vágtam a vöröshagymát, beleszórtam. Felöntöttem a sörrel, megsóztam. Nagy lángra raktam a lábast, hogy minél előbb felmelegedjen. Közben megtisztítottam, és feldaraboltam a fokhagymát, a sárgarépát, paszternákot, póréhagymát. A húsokat megfordítottam, amint gyöngyözni kezdett a ragu. Takarék lángra vettem, majd hozzáadtam az előkészített zöldségeket. Lefedtem, majd lassú gyöngyözéssel pároltam négy öt órán keresztül, amíg a birkahús nem lett omlós. Hagytam kihűlni, majd a hűtőben érleltem egy napot. Ez nem feltétlenül szükséges, nekem így volt praktikus. Viszont az ilyen raguk másnap mindig jobbak, mint frissen. Hidegen derül fény arra, milyen sok kollagén oldódott ki a húsból, hiszen a kihűtött ragu alján kemény a kocsonya.

belga_birkaragu_sorrel_kelbimboval_csicsokaval_prep2.jpg

Másnap előkészítettem a köretet. Alaposan átkeféltem folyó víz alatt a csicsókát, vastag szeletekre vágtam. Nem kell megpucolni, sőt a héja különösen ropogósra sül. Megtisztítottam a krumplit és a kelbimbót. A kelbimbót kevés vajjal és egy evőkanál vízzel egy kis lábasba raktam. Megsóztam, takarék lángra tettem, majd lefedve pároltam készre. A csicsókát a krumplival együtt forró olajban kisütöttem. Tanulság, hogy nem a legjobb döntés együtt sütni őket, mert a csicsókából kisül valami, ami szinte egyből leragad az edény aljára, amit aztán a krumpli gondosan felvesz. Közben a ragut kis lángon meglangyosítottam, majd hozzáadtam a tejszínt. Így melegítettem tovább, végül hozzáadtam az apróra vágott kaprot.

belga_birkaragu_sorrel_kelbimboval_csicsokaval.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://suburbankitchen.blog.hu/api/trackback/id/tr8713099460

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Capt. Hindsight 2017.10.29. 09:21:11

A kelbimbó nem kell! El kéne felejteni, mint főzési alapanyagot, pocsék íze van. Moslékba sem tenném bele!

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2017.10.29. 14:05:35

@Capt. Hindsight: Ha nem szereted, ne tegyél bele! Amúgy tisztességes káposztaféle. Nyilván nem kell puhára főzni, ahogy egyik káposztafélét sem szabad. Ha már nem ropog a belseje, tényleg undorító.