Calvados guba
2018. december 19. írta: Gyalogrépa

Calvados guba

calvados_guba.jpg

Van egy üveg Calvados, amit mostanában kerülgettem a kamrában. Nem igazán szeretem a kortyolgatni, viszont az illatát szeretem. Ez egyébként igaz a legtöbb általam favorizált tömény szeszre is. Az ilyen ellentmondásokat pedig jól oldja egy sütemény, édesség. Tehát sütöttem egy szivacsot, ami pont annyira száraz magában, hogy Calvadosszal meglocsolva pont jó állagú legyen. Emellett kapott némi almát is, hogy támogassa a Calvados ízét. Finom, ivós guba, egyfajta süteményezésnek álcázott zugivás.

(A Calvados normandiai almaborból párolt, majd hordóban érlelt "brandy". Ennek megfelelően az alapanyagnak használt almafajták cider-almák, amelyek között lehet édes, keserű, savas, illetve ezek bármilyen keveréke. Ezek nem desszertalmák. Állítólag nyersen szinte ehetetlenek- különösen a keserű fajták.)

calvados_guba_alapanyagok.jpg

Összetevők:

  • háromnegyed kiló Granny Smith alma (fél kiló lereszelve)
  • harminc dekagramm szikkadt kalács: van, hogy csak emiatt veszek kalácsot. Lehetőleg hagyományos, vajas kalács legyen, ne olyan aminek hosszú az összetevő listája és eláll egy hónapig. Ízben nagyon más.
  • egy deciliter tej
  • hetvenöt gramm cukor
  • egy-másfél deciliter Calvados vérmérséklet szerint: almapálinkával is ki lehet próbálni, úgy sokkal édesebb az eredmény; tekintetbe véve az eltérő almafajtákat.
  • egy teáskanál fahéj
  • kevés vaj a forma kikenéséhez és pirításhoz

calvados_guba_prep.jpg

Az almákat meghámoztam, lereszeltem, a csumát kidobtam. Egy nagy serpenyőben barna karamellt készítettem a cukorból. Karamell készítésénél végig az edény felett kell állni. A cukor először megolvadt, aranyszínű lett, majd habzásnak indult. Ahogy bebarnult, beleborítottam a reszelt almát, majd fél deciliter calvadost. Alaposan átforgattam, kissé megsóztam, majd kis lángon puhára pároltam az almát pár perc alatt. Lehúztam a tűzről. A karamell egyrészt kiváló ragasztó-sűrítő, másrészt ráerősít a calvados kesernyés ízére, amellett, hogy édes. Ehhez jön a Granny Smith savassága, amivel megvan az egyensúly. Beletördeltem a kalácsot, hozzáöntöttem a tejet. Összeforgattam, majd kivajazott formába nyomkodtam. Száznyolcvan fokos sütőben világosbarnára sütöttem. Kivettem, rácsra borítottam hűlni. Ami a borítást illeti, jobb sütőpapír-szalagot teríteni a forma aljára. Amint kihűlt annyira, hogy meg lehessen fogni, frissen-tartó fóliába tekertem. Visszaraktam a formába, lepréseltem. Az almában lévő pektintől és a karamelltől szépen összeállt, mire alaposan kihűlt. Vastag szeleteket vágtam belőle, majd vajon körbepirítottam. Ez így kissé száraz, de pont ez volt a cél. Alaposan meglocsoltam calvadosszal, a kalács pedig szépen felszívta. Na, nem kell eláztatni, csak úgy módjával!

A bejegyzés trackback címe:

https://suburbankitchen.blog.hu/api/trackback/id/tr214500476

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A fickó 2018.12.20. 23:03:26

Jó-jó, de nekem egy kis tök és birsalma még hiányzik belőle. :DD

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2018.12.21. 03:57:39

@Benikuty: Ja-ja! Nemrég összeborítottam a házi aszalt meggyemet egy kis meggypálinkával. Már raktam gyümölcskenyérbe, de magában is igen jó. :)

Benikuty 2018.12.21. 20:13:12

@A fickó: Látom, már megint elkocsmáztad az eszed, és össze-vissza beszélsz :D

Benikuty 2018.12.21. 20:13:46

@Gyalogrépa: Barátunk a sárga sátán :D
süti beállítások módosítása