Végre bemutathatom, hogyan készül a kedvenc fogásom, a petrezselymes krumpli parázsburgonyából. Parázsburgonyának a rendkívül apró újkrumplit hívják, amihez piacokon lehet hozzájutni. A szezonja alig pár hétig tart, ilyenkor 6-7 alkalommal készítem. Szezonon kívül egyáltalán nem lehet hozzájutni, pedig bizonyára megoldható lenne a termelése, ahogy a paradicsomnál, vagy paprikánál is megoldott. Hatalmas blamázsnak tűnik, hogy évente csak pár hétig tudom a kedvenc fogásomat élvezni, de a kedvenc kiválasztása szigorúan érzelmi alapú döntés. Így jártam, de nem bánom. Pár részlettől eltekintve ez egy családi recept, a nagymamám és az édesanyám is így készítette, készíti egy mára legalább negyven éves öntöttvas lábasban.

Nem kell hozzá semmi más, mint parázsburgonya, disznózsír, vagy libazsír, petrezselyem, só, bors. Az ilyen egyszerű fogásoknál a siker minden esetben az alapanyag minőségén áll, vagy bukik.

A krumpliról

A kép alapján igen találónak látszik a parázs jelző a krumplira. A kiválasztásnál az a lényeg, hogy a szemek minél kisebbek, és kemények legyenek. Nem, nem álltam neki késsel egyenként megpucolni. A héja könnyen ledörzsölhető: egy vászonzsákban nagyszemű sóval könnyű lekoptatni. A zsákba kell rakni a krumplit meg pár evőkanál nagyszemű sót. Le kell zárni, majd alaposan meggyömöszölni, hogy a burgonyák ledörzsöljék egymás héját a rájuk tapadt sókristályokkal. Ez után alaposan meg kell mosni a krumplit majd lecsöpögtetni.

A zsiradékról

Soha eszembe nem jutna olajban sütni a parázsburgonyát, mert az állati zsiradék hozzáadott íze esetünkben kulcsfontosságú. Valószínűleg ghível is jól el lehet készíteni, vagy esetleg marhafaggyúval kevert olajjal. Mivel idén - a képek készítésénél - először készítettem petrezselymes parázsburgonyát, ezért friss, úgymond "új" zsírral dolgoztam. A sütés során a zsiradék felveszi a krumpli sült ízét, amit mindig félreteszek a következő sütéshez. Így egyre jobb ízű lesz a petrezselymes krumpli, ahogy egyiket a másik után készítem.

A petrezselyemről

Sok friss petrezselyemre van szükség. Szárított biztosan nem játszik, illetve frissből is sok kell. A képen úgy hatvan-hetven deka újkrumpli van, mellette három kis csokor petrezselyem, ami körülbelül öt-hat deka lehet. Hogy fodros, vagy lapos levelű petrezselyem kerül a krumplira, az teljesen mindegy.

A sütőedényről

Feltétlenül vastag falú serpenyő, vagy öntöttvas lábas szükséges. Abból is lehetőleg minél nagyobb, mivel a krumplit csak egy rétegben lehet egyenletesen megsütni. A vastag falú edény biztosítja az egyenletes hőeloszlást a teljes felületén, valamint nem hűl le nagyon, mikor belekerül a krumpli.

A serpenyőbe annyi libazsírt raktam, hogy a krumplinak körülbelül egyharmadáig érjen. Nagy lángra tettem, felhevítettem. Amint az aljára nyomott petrezselyemszár körül intenzív gőzfejlődés indult, beleraktam a krumplit. Nagy lángon sütöttem, öt percenként átforgattam. Közben felaprítottam a petrezselymet. Amint a burgonya szép barnára megsült, kikanalaztam alóla a felesleges zsírt. Ezt gondosan félreraktam a következő sütéshez. Visszatettem a serpenyőt már alacsonyabb lángra. Beleforgattam a petrezselymet, majd lefedtem, mert a petrezselyem erősen pattog. Párszor átforgattam, hogy egyenletesen megpiruljon a petrezselyem.

Tálalásnál borsot törtem rá, majd sóvirággal hintettem meg. Nálam kötelező kiegészítő elem a kovászos uborka. Tudom, sokak szerint hiányzik a képről némi rántott hús, vagy fasírt. Én ezt általában hús nélkül eszem, így vált szokássá, mindig is így ettem.