Minek a milliomodik aranygaluska recept az internetre? Egy csecsemőnek minden vicc új. Másrészt jómagam is odaégettem már pár aranygaluskát, készítettem vaníliás rántottát a hagyományos vaníliaszósz helyett, mire megtanultam ezt-azt, rájöttem egy-két trükkre, amit a következőkben megosztok.
Elsőre le kell szögezzek pár alapvetést. Az aranygaluskához dió kell, és nem dejó, margarin helyett pedig vaj. A ribizlilekvár pedig egyéni mizériám, különben pedig kiváló komplementere a vaníliaszósznak.
Lehet, hogy itt-ott kissé szájbarágós a leírás, de szerintem sokaknak az először elkészített süteményük az aranygaluska.

Összetevők az aranygaluskához:

• hatvan dekagramm süteményliszt (BL55): kenyérliszt nem jó, mert a magas sikértartalma miatt kemény galuskákat kapnánk.
• két deciliter tej
• két dekagramm friss élesztő
• tizennégy dekagramm kristálycukor
• három kisméretű tojás, vagy két közepes: lehetőleg kapirgálós, ezek Heppenheimer-féle jércetojások
• húsz dekagramm vaj
• húsz dekagramm frissen darált dió
• egy teáskanál fahéj a lisztbe keverve

A tejet kéz-melegre langyosítottam, majd az élesztőt elmorzsoltam benne. Ha ez a keverék nem habos felszínű tíz perc múlva, akkor baj van, döglött az élesztő. Hagytam felfutni, majd hozzáadtam a liszt egyharmadát. Lefedve hagytam egy órát kelni szoba-hőmérsékleten. Ez egy laza előtészta, ami a híg állagával az élesztő felszaporodását segíti.

Hozzáadtam a többi lisztet, egy csipet sót, a tojásokat, a vaj és a cukor felét. Géppel addig dagasztottam, míg el nem vált az edény falától. Lefedtem, szoba-hőmérsékleten kelesztettem egy órát.

Kiválasztottam egy akkora kerámiaformát, aminek feléig érne a megkelt tészta. Ezúttal a kacsasütő tálra esett a választás. Fontos, hogy vastag falú legyen a sütőedény, mert lassú és egyenletes hőközlésre van szükség. Gyakorlatilag a galuskákat borító darált dió kapja a legnagyobb hőt, pedig neki nem igazán van erre szüksége. Mivel a víztartalma igen alacsony, nagyon könnyen megég. A galuskáknak úgy kell megdagadniuk a sütőben, hogy közben a dió ne égjen meg. Erre talán a leghatékonyabb módszer az, ha a fejlődő gőzt egy fedő felfogja, amivel gyakorlatilag saját gőzében készül az aranygaluska. Hasonló tésztából készül a bukta is, viszont itt a dióburok miatt egészen máshogy kell eljárni. Azt lehet vékony falú tepsiben, előmelegített, forró sütőben nagy lángon sütni.

Kivajaztam a kacsasütőformát. A darált diót összekevertem a maradék cukorral. Meghintettem ezzel a keverékkel a tál fenekét. Megolvasztottam a maradék vajat. A tésztából kis darabokat téptem, amiket körülbelül három centiméter átmérőjű gombócokká formáltam. A lehető legkevésbé kell abajgatni, a lényeg hogy egyöntetű legyen a tészta, miközben elég levegős is marad. Megforgattam a gombócokat vajban, utána a cukros dióban, majd leraktam őket a tálba. Minden réteget megszórtam a cukros dióval - a tetejét is. Rálocsoltam a maradék vajat.

Lefedtem, majd a sütőbe raktam, amit ezután gyújtottam be. Míg a kerámia átmelegszik, addig tovább kel a tészta. Száznyolcvan fokig melegítettem a sütőt. Körülbelül ötven perc múlva hústűvel megvizsgáltam a tésztahalom belsejét. Ha már nem ragacsos a kihúzott hústű, le lehet venni a tál fedelét. Fedetlenül pirítottam meg a tetejét, körülbelül öt perc alatt. Nagymamám ilyenkor egy deszkára borította az aranygaluskát, amivel a kérge egy kicsit tovább keményedett. Ízlés dolga. Én a tálban hagytam, így szikkasztottam körülbelül egy órát. A tál fenekén és az oldalán is megpirult a tészta és a dió. Közben elkészítettem a vaníliaszószt.

Összetevők a vaníliaszószhoz:

• másfél deciliter tej
• másfél deciliter zsíros tejszín
• öt dekagramm cukor
• öt jércetojás sárgája, vagy három nagyobb tyúktojásé
• fél vaníliarúd

A tejet és a tejszínt egy vastag fenekű lábasban felforraltam a hosszában félbevágott vaníliával együtt. Tíz percig hagytam pihenni, majd kidobtam a vaníliát. Közben a tojássárgáját fehéredésig kevertem a cukorral. Folyamatos keverés mellett ráöntöttem a tejes keveréket. Amint elkevertem, visszaöntöttem az egészet a lábasba. Takarék lángra raktam, majd folyamatosan keverve melegítettem, amíg be nem sűrűsödött. Türelmesnek kell lenni, és a keveréssel nem lehet megállni, különben összeugrik a tojássárgája. Akkor van kész, ha a fakanál hátát bevonja a szósz. Azonnal levettem a tűzről, egy tál hideg vízbe raktam a lábast. A keverést további öt percig folytattam. Szükség szerint a felmelegedett vizet hidegre kell cserélni. A folyamatos keverés azért fontos a hűlés közben, hogy ne bőrösödjön meg a teteje. Ezt ki lehet váltani azzal, ha a krém felszínére közvetlenül frissen tartó fóliát terítünk. Ezt a szószt hívják angol-krémnek is. Fagylaltgépben elkészítve, majd lefagyasztva főzött vaníliafagylaltot kapunk.

A tavalyi év kedvezett a ribizlinek annyira, hogy a megmaradt ribizlilekvár még mindig nagyon jó, annak ellenére hogy az illatát elég hamar el szokta veszíteni egyébként. A vanília édessége mellett kellemesen savanykás a lekvár, amit én kissé hígra készítek a felhasználás miatt. Egyébként a galuska kiváló csak a lekvárral is.