Ősszel nálunk ritkán van rókagomba. Ez inkább amolyan nyári csemege, ami néha van ősszel is. Hoztak a piacra nemrég belőle: nem volt túl szép tétel, kissé száraz és töredezett is volt, de hát a rókagomba az rókagomba. Kivételes alkalom az ilyen. Aki annyira szereti a rókagombát, mint mi, az nem szívesen hagyja ott a töredezett példányokat sem, hanem kitalál rá valamit, hogy elmismásolja az apró minőségi hibát. Megjegyzem, a közeli multiba ennél gyengébb minőségű rókagombát szoktak hozni - évente egyszer-kétszer. Ez nem a gomba, se nem a kereskedő hibája, hanem a rendszer sajátossága. Valahol messze felszedik a rókagombát, valamilyen üzemben gondosan műanyag dobozba rakják, amit alaposan lefóliáznak. Ezzel önmagában még nem lenne baj, viszont a zöldségek között tárolják, holott hűteni kéne. Mire frissen kikerül a pultra, már jó ideje befülledt a csomagban. Tele van felpuhult barnás foltokkal, néha a gombák teljes felülete ilyen. Végeredményben felhasználás előtt farigcsálni kell, ami után kis rondaságok maradnak, meg rengeteg hulladék. Tulajdonképpen ugyanúgy takargatni kell a minőségi hibát, mint az én esetemben. Bár nálam ez kivételesen gyenge minőség, az üzletben viszont általános.
Összetevők:
- rókagomba
- spagetti száraztészta
- pisztácia: jó kiegészítője a rókagombának, bár elég szokatlan. Intuíció alapján párosítottam hozzá, végül bevált.
- fokhagyma
- salottahagyma
- tejszín
- vaj
- petrezselyem
- szerecsendió
- csípős szósz
A legjobb megoldás az ilyen hibák takargatására, ha alaposan fel van aprítva az alapanyag. Így készült a rókagombával spagetti, amihez viszont minden mást is kellett aprítani apróra, hogy fel tudjon tapadni a tésztára. Vizet forraltam a tésztának. Kevés vajon megfonnyasztottam a salottát, majd a fokhagymát. Hozzáadtam a rókagombát, megsóztam. Addig pároltam, amíg a rókagomba alól a kieresztett nedvesség jó része elpárolgott. A felforrt sós vízben főzni kezdtem a spagettit. Felöntöttem kevés tejszínnel a gombát, gyöngyözésig hagytam melegedni. Elkevertem benne pár kis kocka hideg vajat. Beleraktam a pisztáciát, reszeltem rá szerecsendiót. Pár csepp csípős szósszal fejeztem be némi ízfokozás gyanánt. Felaprítottam a petrezselymet. A kifőtt tésztát leszűrtem, majd a serpenyőbe öntöttem. Hozzáadtam a petrezselymet, átforgattam. Azonnal tálaltam.
Tulajdonképpen a tejszín kihagyásával kiváló töltelékanyagot nyertem volna, de nincs mindig kéznél egy kicsontozott csirkecomb, vagy felnyitott csirkemell, ami bele lehetne tölteni.