Tipikusan pub-ételek mellé való savanyúság, de önállóan is kiváló sörkorcsolya. Megállja a helyét sült kolbász, ropogós bőrös sült szalonna, vagy fish&chips mellett is - főleg ha britt módra készült. A recept egyszerű: az egészben pirított lilahagyma kap egy ízig-vérig britt páclevet, amiben két hétig érlelődik.
Összetevők:
- apró szemű lilahagyma
- repceolaj: kissé diófélékre emlékeztető aromája van
- malátaecet
- juharszirup
- őrölt bors
- rozmaring
- zsálya
- csillagánizs
- borókabogyó
- só
A lilahagymákat megtisztítottam. A tönkből egy keveset érdemes meghagyni, hogy összetartsa a leveleket. Szépen bezárult, kemény hegyű hagymát érdemes választani, aminek a csúcsából minimálisat kell levágni. Így még biztosabban egyben marad a hagyma a pirítás és a marinálás alatt. Bevonatos serpenyőben repceolajon pirítottam a hagymákat. Úgy kell forgatni őket, hogy lehetőleg minél nagyobb felületük legyen pirult. A pirítástól a marinálás gyorsabban végbement, és karamelles, pirult íze lett a hagymának. Vizet öntöttem alá, majd hagytam a lepirult részeket feloldódni. Megsóztam, megborsoztam. Felöntöttem juharsziruppal, ami a karamelles ízt tovább fokozta. Hozzáadtam a fűszereket. Lassan gyöngyözésbe hoztam, majd hozzáadtam a malátaecetet. Ennél a pontnál lehet pontosan beállítani, mennyire legyen édes, sós, illetve savanyú a hagyma. Mivel alapvetően hidegen kerül a marinált hagyma az asztalra, ezért a kívántnál nyomatékosabban kell ízesíteni, hogy hidegen pont jó legyen. Üvegbe töltöttem, a hűtőben érletem két hétig. A só, cukor, illetve ecetkoncentráció függvénye a tartósság, amit a felszínén úszó olajréteg is tovább növel. Elvileg hűtés nélkül is eláll sokáig, bár én azt tapasztaltam hasonló recepteknél, hogy szobahőmérsékleten a felszínén lévő olajréteg a vizes környezetben könnyen megavasodik.
