Körözött, ahogy én csinálom: friss ízűre, ropogósra.
2017. március 01. írta: Gyalogrépa

Körözött, ahogy én csinálom: friss ízűre, ropogósra.

Szerintem a friss túró és a szárított fűszerpaprikapor rettenetes páros. Mindezt meghintik egész köménymaggal, már csak legyintek. A koporsószöget pedig a vöröshagymával verik be. Az elterjedt recept tehet arról, hogy undorodtam a körözötttől amióta az eszemet tudom. Lám, megéri előszednem néha azokat az ételeket amelyeket nem szeretek, és elgondolkodni, mi is a bajom velük; hiszen kitaláltam egy pompás körözött receptet. Olyan egyszerű, hogy biztos már más is kitalálta előttem, csak sajnos nem ez terjedt el.

Itt az ideje belátni, hogy a vöröshagyma és a szárított fűszerpaprikapor főzésre való! Mintha a hagyományos verzió gulyáslevesnek indulna, de túrókrém lesz belőle. A nyers vöröshagyma kesernyés, durva ízű. Főzésre nagyszerű, de nyersen inkább az édes lapos hagymát, vagy snidlinget válaszd! Talán a legjobb újhagymával próbálkozni. A szárított por állagú fűszerpaprikának van egyfajta nyers íze, ami főzés közben eltűnik, de nyersen kellemetlen. A köménymag jó nyersen is, csak nem egészben, de túróval sehogysem az. A túróról pedig annyit, hogy a legtöbb tétel keserű. Van egy idősebb úr, aki nálunk árul néha jót, de értelemszerűen keveset, amit elkapkodunk hamar.

pre_37.jpg

A túrót ricottára cseréltem. Nem olyan gazdag ízű, mint egy rendes túró, de legalább nincs mellékíze. Egyébként nagyszerűen helytáll körözöttben. Kevés sóval összekevertem és borsot törtem rá. Ennek jelentősége van: élmény elharapni egy nagyobb darabot. Így van ez a fűszerpaprikával és az újhagymával is. A fűszerpaprikákat kiereztem, kimagoztam, így vágtam apró darabokra. A piros színű chilipaprika néven fut, a zöld pedig hegyes erős fantázianéven. A piros nagyon édes, fűszeres, de vékony a húsa. A zöld vastag húsú és nagyon intenzív az íze. Általában télen szokták árulni. Ha tudod, hogy pontosan milyen néven lehet keresni ezt a fajtát, kérlek írd meg kommentben! Végül belekevertem a felkarikázott újhagymát is. Ha túl száraznak találod a körözöttet, önts rá kevés tejszínt, vagy tejföllel tedd krémesebbé!

pro_44.jpg

A végeredmény ropogós, friss ízű tavaszias túrókrém. Benne kis ropogós, markáns zöldségdarabok. Pompás reggeli kovászos kenyérrel piac után, hétvégén. Munkanapon reggel nem hagymázunk ugyebár.

A bejegyzés trackback címe:

https://suburbankitchen.blog.hu/api/trackback/id/tr4512302985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jossarian 2017.03.01. 22:10:55

"kőrözött" ilyen szo a magyar nyelvben nincs. Elvetted az etvagyamat...

Jossarian 2017.03.01. 22:35:39

"A fűszerpaprikákat kieresztem", honnan ereszted ki te barom, az olbol??? Ilyen hulye minek probal blogot irni, menj vissza a keltibe es meteld a giroszt az araboknak, ahhoz ertesz. Amugy en vagyok a nagyon hulye, hogy idekattintottam, de a "kőrözött" nek nem tudtam ellenallni, en hulye.

Puller István 2017.03.02. 00:14:35

A kollégák talán egy leheletnyivel szenvedélyesebben fogalmaztak a kelleténél (végül is hol van az előírva, hogy egy felnőtt embernek tudnia kell helyesen írni az anyanyelvén?!) - egy kültelki főzéseknek emléket állító blog határait feszegetve a bejegyzés formai színvonala részemről még a tűréshatáron belül mozog. Én személy szerint azt nem értem, hogy a fenti a dzsuvának hol van köze egy klasszikus magyar recepthez. A nyers vöröshagymát és az őrölt fűszerpaprikát szubjektíve nem kedvelni egy dolog, a hozzávalókat kicserélve saját hatáskörben patymagolni a konyhában azonban már egy teljesen másik. A körözöttet (avagy körített túrót, hogy kissé közelebb hozzam a cikkíró kényes lelkéhez a szó etimológiáját és helyesírását) ricotta, chili és tejszín bevonásával "újragondolni" kreatív gesztus, de ha a barmolás elkövetője a végeredményt azonos néven propagálja, sajnos jó eséllyel talál ugyanolyan csalódott fogadtatásra, mint amilyen csalódott vélhetőleg ő maga lenne, ha holnap lecsóvacsorára hívnák meg, és csak a fehér abrosznál konstatálná, hogy a paprika- paradicsom- és hagymagyűlölő háziasszony aznap a gyömbér-, cirok- és juharszirupkészlet rovására volt kreatív. Üdvözlettel.

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2017.03.02. 04:36:37

@Puller István: Helyesírási hibák javítva.
Ha nem kapok jó tehéntúrót, ami igen gyakori, akkor használok ricottát. Egyébként van aki juhtúróval készíti, van aki tehéntúróval; a ricotta pont ilyen mértékű kilengés.
A nyers hagymát szeretem, azt a fajtát használom, amelyik finom nyersen.
A fűszerpaprikát is szeretem, ennél a receptnél nyersen használom.
A véleményem az, hogy a konyhai kultúránk bizonyos esetekben túlzottan konzervatív: foggal körömmel ragaszkodik egy olyan szigorú recepthez, amit a szűk környezetemben senki nem eszik, senki nem készít. A saját verziómat viszont szívesen fogyasztjuk. Az erős szűklátókörűség, hogy csak egyféle hagymát és egyféle fűszerpaprikát erőltetünk a receptbe. A felhozott lecsós példa pedig pont idevág: rengeteg egyéni verzió készül más és más paprikafajtával és paradicsomfajtával, szalonnával, vagy anélkül; ettől gazdag konkrétan a lecsófőző kultúra. Így vendégségben könnyen járhat úgy bárki, hogy olyan lecsót kap, ami nem tetszik neki.

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2017.03.02. 04:49:04

@Puller István: Az "újragondolásról" még annyit, hogy a befogadóbb, innovatív főzési kultúra tette lehetővé, hogy elterjedjen a bő zsiradékban sütés, a hússzeletek panírozása, a fűszerpaprika használata, a lecsó és még sorolhatnám.

Bélám 2017.03.02. 09:17:15

Egyetértek Puller Istvánnal! Nagyon kulturáltan fogalmazta meg, amit én is csak megerősíthetek: lehet kreatívnak lenni, sőt néha nagy dolgok születhetnek ebből, de az ételkészítés során legfeljebb egy új ételt fedez fel. Ennek viszont már nem lehet az a neve, aminek indult volna eredetileg. Egyébként a körözött kifejezetten olyan étel, aminek az összetevőit tekintve eléggé kötött a recept. Abban tér el a tejfölös túrótól, hogy a (minimális mennyiségű) őrölt piros paprikán kívül tartalmazza alapban a snidlinget, tejfölt, mustárt, vajat, köménymagot - ettől lesz körözött. Egyébként eredetileg juhtúróval készült, de ma már a tehéntúró teljesen elfogadott helyette.
Ha variálja, az nem baj, csak adjon neki egy másik nevet és máris közzéteheti, mint saját találmányát, ami bizonyára olyan finom, mint az igazi körözött.

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2017.03.02. 19:34:54

@Bélám: Úgy gondolom, a kötött receptre jó példa a Dobos-torta. Egzakt módon van definálva, mivel fennmaradt a recept publikus változatának a kézirata, vagy amit annak hiszünk. Vannak olyan receptek, amik elég kötöttek, de nincsenek így definiálva. Ilyen a rakott krumpli. A guglis találatok mindegyike szigorúan sütőtálban fejeződik be. Van benne főtt tojás, paprikás kolbász, krumpliszeletek. Ehhez bármit hozzátéve, már a névben szerepel az eltérés: például virslis rakott krumpli. Meglepően kevés a különböző recept, tehát kötött. Tehát a rakott krumplit is lehet definiálni úgy, hogy feljegyzem azt, ahol a receptek egybevágnak.
A logika mentén keresésbe fogtam, vajon hogyan is készítik a netre publikáló emberek a körözöttet, hogy elkészítsem a definícióját. Mindegyik valamilyen túróval készül (juhtúró, tehéntúró), mindegyikbe kerül vagy szárított fűszerpaprika por, vagy nyers paprika (nem fűszerpaprika fajtájú), és valamilyen nyers hagyma (a leggyakoribb a vöröshagyma és a snidling). Ezen felül legtöbbször kerül bele kömény (vagy őrölt, vagy egész), tehát ez opcionálisnak, de javasoltnak mondható. Láthatóan nincs egzakt leírt definíciója a körözöttnek, csak a közkézen forgó receptekből lehet nagyjából meghatározni. Az én receptem is megfelel ennek.
Mivel mindenki a maga receptjét tekinti az "igazinak", így végül rengeteg különböző recept kering a netes köztudatban. Tessék a példa: amit Ön leírt igazi körözött receptnek, az a vajjal kilóg a sorból, sőt nem emlékszem olyan receptre sem, ahol mustárt írtak volna - utóbbi nagyon jó ötlet számomra. De ahány ház, annyi szokás.
Magam is arra törekedtem a recept kitalálásánál, hogy a körözött jellegtől egyáltalán ne térjek el. A recept lefotózásáért több hetet vártam arra, hogy egyszerre kéznél legyen nyers piros és zöld fűszerpaprika is, mert úgy gondoltam csak kápiával, vagy bocskor paprikával már nem lenne körözött. Sajnos a rendes túró már nem jött össze, ricottával helyettesítettem, de ezt külön jeleztem.
A fent leírt elv alapján nyúlok hagyományos elterjedt receptekhez, de mindig akad olyan, akinek sérti az önérzetét az általa ismert recepttől való eltérés.
A vitázás eleme az étkezési kultúrának, gazdagítja azt. Próbáljon meg egy szegedit meg egy bajait összezárni, hogy beszélgessenek a tökéletes halászlé titkáról!
Különben meg hogyan nézne ki az, ha csak egyféle körözöttet, halászlevet, meg rakott krumplit enne az egész lakosság?!

Bélám 2017.03.02. 20:01:49

@Gyalogrépa: Teljesen igaza van! Ha ízlik a maga készítette körözött azoknak, akik kedvéért készíti, akkor nem is érdemes tovább kisérletezni. Szóval egyetértek!

Gyalogrépa · http://suburbankitchen.blog.hu/ 2017.03.03. 04:52:30

@Bélám: Ötletet adott: a mustárt, mint "pikantériafokozót" feltétlenül kipróbálom.
süti beállítások módosítása