
A krumplira sokan úgy tekintenek, mint amit muszáj megenni a rántotthús mellé, hogy jól is lakjanak: tehát köretként. Számos receptnek a legvégén szerepel: "krumplipürével tálaljuk", vagy "krumplit sütöttem hozzá". Mintha nem is számítana, hogyan készül, meg milyen lesz, végül is ballasztanyag.
Elsőként került egy húsmentes fogás a vasárnapi sült rovatomba. Itt a krumpli a főszereplő, ez nem is kérdés. Elég sok munka, mire elkészül, de határozottan megéri. Annyira még nem örültem krumplinak, mint mikor először készítettem a receptet; ezért kerülhetett ebbe a rovatba. Az alapötletet a francia "gratin dauphinois" adta, ami egy rendkívül purista recept; karakteres ízesítéssel egészítettem ki.

Az összetevők:
- sütnivaló, lisztes burgonya: a lehető legjobb minőséget használom, amit csak be tudok szerezni. Emiatt csak ősztől tavasz elejéig készítem ezt a receptet.
- tej
- vaj: erre is ugyanaz igaz, mint a krumplira, mondjuk azért nem echirét (magas minőségű francia vaj) rakok bele, bár nem lenne rossz.
- fűszerek: főzőhagyma, fokhagyma, rozmaring, szerecsendió virág, koriander, kakukkfű, babérlevél, fekete bors: a burgonya legjobb ízesítői.
- só.
Főzőlevet készítettem. Ennyi krumplira egy liter tejjel számoltam. Pontosan sosem tudom, mennyi lepi el a végén a krumplikat, de szeretem, ha marad egy kevés belőle mártásnak. A hagymát felcsíkoztam, fokhagymán kívül az összes fűszerrel együtt egy fazékba tettem. Ráöntöttem a tejet, megsóztam, lefedtem. Lassan felforraltam, főztem öt percig, majd legalább tíz percre állni hagytam; akár egy teát. Tíz perc után leszűrtem. A főzőlé nagyon illatos, aromás, és nem kell a krumpli mellé közvetlenül egyáltalán fűszert rakni. Néha szeretem megtolni kissé a rozmaring ízét: ilyenkor a fokhagymával együtt teszem bele a lábasba, a következő rétegezés után.

A vastag fenekű fémnyelű lábasomat választottam. Nehezen ég le benne bármi, és tudom a platnin és a sütőben is használni. Kivajaztam. A krumplikat megpucoltam és vékonyra fölszeltem. Így rengeteg szabad felület adódott, ami lehetővé tette, hogy a krumpliból a lehető legtöbb keményítő tudjon kioldódni. Emiatt az elgondolás miatt választottam lisztes burgonyát. Ugyanezért nem szabad a felszelt krumplit egyáltalán megmosni. Az említett keményítő sűríti a főzőlevet és ragasztja össze a krumpliszeleteket. Csigavonalban raktam le a burgonyát. Ez nagyon pepecselős munka, csomó időt el lehet vele bíbelődni, de ezen múlik, hogy egyben marad -e a gratin. Időközben majdnem be is sötétedett. Felöntöttem a főzőlével úgy, hogy majden ellepte. A lábas széléhez raktam a meglapogatott fokhagymákat. Begyújtottam a sütőt. Lefedtem, takarék lángon pároltam, amíg a krumpli már majdnem megpuhult. A fedőt levettem, hieg vajkockákat raktam a tetejére. A lábast beraktam a 220 fokra előmelegített sütőbe. Addig sütöttem, amíg ilyen szépen meg nem pirult a teteje.

Hagytam hűlni legalább 20 percet. A rétegzés miatt, nagyon lassan hűlt ehetőre. Óvatosan körbevágtam, felszeltem, akár egy tortát. Tányérra raktam a szeletet, meglocsoltam a félretett, felmelegített főzőlével.

Ez a recept ékes példája annak, hogy az egyszerű alapanyagból sok gondosságal és ráfordítással majdhogynem ünnepi fogást lehet készíteni, ami megállja a helyét a hétvégi összeülős étkezésen is.