A csalamádét úgy szeretem, ha pár napig ért a hűtőben. Néha viszont az ember elmarad a dolgaival. Utólag az érlelési időt nem lehet helyettesíteni, de a hatását imitálni félig-meddig lehet. A első húspogácsakísérletemhez - amit bemutattam itt - készítettem saláta, illetve savanyúság gyanánt ezt a "gyors csalamádét". Végül is, így sokkal frissebb marad a zöldségek íze, ami a gyengébb ízű, tavasszal beszerezhető zöldségeknek még előnyére is válik.
A összetevők:
- új fejes káposzta
- salátauborka
- kaliforniai paprika: én a pirosat preferálom a színe miatt, ízre viszont lehet a zöld színű az inkább idevágó.
- újhagyma
- só
- egész fekete bors
- egész köménymag
- egész koriandermag
- babérlevél
- fehérborecet
Egy pohárba raktam a fűszereket, két teáskanál sóval, és pár evőkanál feférborecettel. Vizet forraltam, majd felöntöttem vele a pác alapanyagait. Lefedtem, állni hagytam. Az uborka magházát kivágtam, vékonyan felszeleteltem az újhagymával együtt. A kierezett, kimagozott kaliforniai paprikát és az újkáposztát is áttoltam a szeletelőn. Mire a zöldségeket felvágtam, elkészült a pác. A még forró levet a zöldségkeverékre szűrtem, majd alaposan átforgattam. Mire megsütöttem a húspogácsákat, már kissé össze is estek a zöldségek, ahogy kell. A zöldségeket azért vágtam ilyen vékonyra, hogy a lehető legnagyobb felülettel tudjon érintkezni a pác, így gyorsítva a marinálás folyamatát. Ugyanezen okból nem hagytam kihűlni a pácot: a forrázás szintén a marinálást segíti. Körülbelül fél óra alatt elkészül az egész, jó megoldás nemcsak spontán sütögetések mellé.
