A ropogósra sült fűszernövények érdekes oldalhajtása a gasztronómiának. Egyrészt fel kell áldozni a fűszernövény friss ízéből valamennyit, cserébe a ropogósságot kapjuk. A pirított petrezselymet különösen szeretem: a titka az, hogy sok legyen belőle.

A képen látható újkrumplihoz két evőkanál libazsírt számoltam. Ehhez egy viszonylag nagy csokor petrezselyem dukál. Ha kevés a petrezselyem, az egész recept fabatkát sem ér. Ez így soknak tűnik, de számolni kell azzal, hogy pirítás közben összeesik.

A megtisztított darabolt újkrumplit, sós vízben feltettem főni. Addig egy nagy serpenyőben felmelegítettem a libazsírt, majd kis lángon pirítani kezdtem a felaprított petrezselymet. Ugyan a serpenyő színe miatt nem látszik, de a libazsír enyhén zöldes árnyalatot vett fel. Ezzel együtt karakteres petrezselymes íze lett. Mielőtt a petrezselyem ropogósra sült volna, beleforgattam a megfőtt krumplit, majd nagy lángon megpirítottam kissé, amíg a petrezselyemmel együtt elég ropogós nem lett. Tálalásnál borsot törtem rá. Ezt tálaltam köretnek az első húspogácsa-tesztemhez, amit itt mutattam be. Egyébként nagyon finom önállóan is: fejes salátával, vagy kovászos uborkával.