Az Amerikai Egyesült Államokban a házias, nagyon könnyen összeállítható sütőtökös kenyérnek hatalmas rajongótábora van. Ugyan a sütőtök zöldség, ennek a sütőtökös kenyérnek mégis a legjobb gyümölcskenyerek között a helye. Hiszen a kivájt sült sütőtököt is édesség gyanánt fogyasztjuk, a magas cukortartalma és a gesztenyés aromája miatt. Ehhez jól illik a fahéj, a dió, a szerencsendió és a melasz. A melasz tipikus angolszász ízesítő, a cukorgyártás mellékterméke. Ez az a fekete szirup, amit a fehér cukorhoz kevernek, hogy barna cukrot nyerjenek. Az Egyesült Államokban annyira népszerűek a sütőtökkel készülő fogások, hogy kereskedelmi forgalomban kapható konzerv sütőtök püré. Nálunk ilyen nincs, de nagyon egyszerűen lehet friss sütőtök pürét készíteni.

A tök az tök, mégis érdemes pár szót ejteni a sütőtök kiválasztásáról. Nálunk egyenlőre a legjobb ár-érték arányú sütőtök a nagydobosi. Hasonlóan magas minőségű a japán tök, vagy hokkaidó tök; de ez drágább. A minap összefutottam a híres provanszi tökkel is, állítólag kiváló minőségű, de elég sokba került. (Ez az első példány, még nem bontottam meg, a minőségéről még nem tudok nyilatkozni.) A kanadai sütőtökkel (ez a manapság leggyakoribb, narancssárga héjú, hosszúkás fajta) alapvetően talán nem is lenne gond, de vagy a klíma nem jó neki, vagy gondatlanul termelték azokat, amikkel én találkoztam. Korábban próbálkoztam a fajtával, de általában vagy túl leveses, vagy túl zöldséges ízű volt. Mindenszentek előtt elárasztják a zöldségeseket és az üzleteket a halloween tökök. Ezek sütésre alkalmatlanok. A fajtát a nagy hozam, a könnyű faraghatóság, és természetesen a közismert tökfej megjelenés miatt nemesítették.

A sütőtököt megtörölgettem, félbevágtam. Nem kell nagy balta, vagy kés. Egy rövid zöldségkéssel, ami átér a tök húsán könnyen körbe lehet vágni. Kivájtam a magokat, és a szivacsos részt. Egy nagy tepsibe fóliát terítettem. Erre raktam vágott felével lefelé a sütőtököt. Így nem lesz bőrszerűen száraz a vágási felülete, ami püré készítésénél előnyös. Megszurkáltam, hogy a gőz távozni tudjon. Százötven fokos sütőben sütöttem, amíg a kés át nem tudott szaladni a húsán. Még melegen kivájtam a zöldséghúst, majd villával összetörtem. Ebben a formában hűtőben eláll három, négy napig.

Összetevők a sütőtökös kenyérhez:

• ötven dekagramm süteményliszt
• ötven dekagramm sütőtök püré
• huszonöt dekagramm cukor
• húsz dekagramm vaj
• négy közepes tojás
• egy csomag sütőpor
• egy kávéskanál só
• két kávéskanál őrölt fahéj
• fél kávéskanál őrölt szerecsendió
• öt dekagramm melasz
• legalább tíz deka friss, idei dió. Az USA "déli" államaiban pekándiót használnak, másutt a nálunk is ismert fajta valamelyik közeli rokonát.
• víz az állag beállításához

A sütőt száznyolcvan fokra előmelegítettem. A lisztet összekevertem a fűszerekkel, a sóval, és a sütőporral. A cukrot kikevertem a tökpürével és a melasszal. Világosra kevertem a vajjal, majd hozzáadtam a tojásokat egyenként. A lisztes keveréket apránként hozzáadtam a nedves keverékhez. Csomómentesre kevertem. Mivel mindegyik tök más és más, ezért az egyikből szárazabb lesz a keverék, a másikból nedvesebb. Annyi vizet adtam a tésztához, hogy szépen el lehessen teríteni a kenyérsütő formában. Beleforgattam a diódarabokat. A kenyérsütő formát kivajaztam, majd jobbára hézagmentesen kibéleltem sütőpapírral. A vaj rögzíti a sütőpapírt a forma falához. Feltöltöttem a tésztával a formát, majd a tetejét elegyengettem. Levágtam a sütőpapír lelógó részeit. Száznyolcvan fokon sütöttem, amíg a tészta teteje fel nem púposodott. Százötven fokon folytattam a sütést. Akkor van kész, ha a tészta közepébe szúrt hústű kihúzás után nem ragacsos. A formából azonnal sütőrácsra raktam hűlni. Amint langyosra hűlt, levettem a kennyérről a sütőpapírt. Hűvös helyen jól záródó dobozban egy hétig is eláll. Jól lehet pirítani, kiváló édes bundáskenyérnek is. Nekem leginkább egy pohár tejjel együtt ízlik.