Imádom a savanyúságokat; különösen azokat, amik ilyen mutatósak, guszták, miközben rendkívül egyszerűek. Igen ám, de a kész bébicéklás savanyúságok elég sokba kerülnek. Általában egy üvegben nyolc-tíz szem bébicékla van nagyjából négyszáz forintért, de inkább többért. Ennyiért nem kell, viszont szívesen elkészítem magam; sokkal kevesebből. A bébicéklát bizony a piacon kell keresni, ahol a közönség nagy része lebecsüli az ilyen apró zöldséget, de legalább van. Minél nagyobb a cékla, annál magasabb az egységára. Nyilván a kicsivel több a munka és a hulladék pucolásnál, viszont egyenletesebben és gyorsabban megfő. Ennek a céklának a kilónkénti egységára száz forint volt. Ez nem egyedi különleges alkalom, hanem általános jelenség. Ősszel és télen akad pár árus, akinél lehet kapni ilyen minőséget, ennyiért. A levelek tövét elnézve olyan tétel lehetett, ami egyszerűen csak nem nőtt meg rendesen a fagyokig, viszont fel kellett szedni. Szó sincs arról, hogy fás, vagy puha lenne, pont olyan édes és ropogós, mint a nagy kövér példányok.

Összetevők:

• bébicékla: egy és negyed kiló héjas céklát vettem, amiből körülbelül egy kiló főtt tisztított cékla lett.
• két evőkanál só
• két evőkanál cukor
• egy teáskanál kömény
• három babérlevél
• hét szem szegfűbors
• kis darab fahéj
• egy csillagánizs
• egy teáskanál koriandermag
• egy teáskanál egész bors
• egy evőkanál melasz
• másfél deciliter almaecet

A céklát alaposan lekeféltem folyó víz mellett. Lábasba raktam, majd felengedtem annyi vízzel, hogy a céklákat bőven ellepje. A száraz fűszereket egy evőkanál cukorral, és egy evőkanál sóval összetörtem mozsárban. A lábasba borítottam. Nagy lángon gyöngyözésbe hoztam, majd kis lángon főztem, amíg a céklák meg nem puhultak. Nem szabad sem nagy lángon, sem túl sokáig főzni, mert szétfő. A cél az, hogy kissé ropogós legyen a cékla, de nem nyers. Amint megfőtt, leszűrtem, a levét elöntöttem. Amint langyosra hűltek a céklák, meghámoztam őket. Ez könnyen ment, hiszen a megfőtt céklák héja kissé elválik a zöldséghústól. Átmostam őket, hogy biztosan ne legyen rajtuk szennyeződés. A melaszt feloldottam az ecetben. Három deci vizet forraltam, amiben feloldottam a megmaradt sót, cukrot. Ezeket összekevertem, majd a befőttes üvegbe töltött céklákra öntöttem. A páclevet ki kell pótolni vízzel, ha nem lepné el a céklákat. További hőkezelés nélkül legalább két hétig eláll a hűtőben.

Nagyobb céklából is pont ilyen finom lesz, csak főzés után fel kell szeletelni, hogy átjárja a páclé. Ha öklömnyi céklából csinálok savanyúságot, akkor még főzes előtt meghámozom, felszeletelem, hogy egyenletesen főjön. Ilyenkor a fűszereket érdemes fűszerzacskóba tenni, és úgy főzni a zöldséggel. Az elején hozzá lehet adni az összes sót, cukrot, de még a melaszt is. Amint a cékla megpuhult, fel lehet önteni az ecettel, kidobni a fűszerzacskót. Még forrón érdemes üvegekbe tölteni és lezárni; úgy tovább eláll.