A spanakopita egy görög sajtos-spenótos lepény; magyar ember számára mindenféle egzotikum nélkül. Ez érthető, hiszen a hártyavékony tésztát a törökök hurcolták be hozzánk is, meg a görögökhöz is. A megszállás ezen részével nem is jártunk rosszul, erre épült a réteskultúránk is. Ha friss spenóttal készül, a legjobb spanakopitát októbertől áprilisig készíthetjük. A spenót hűvös, hideg időben zsenge és édes marad, nem lesz keserű és fás, mint nyáron. Állítólag még a hó alól is lehet szedni bizonyos fajtákat, illetve fűtetlen fóliasátor alatt is megmarad télen. Igazi felüdülés a télre betárolt gyökerek, gumók, meg káposzták rágcsálása mellett.
Nemrég olyan finom spenótot vettem, hogy elhatároztam, mindent ennek rendelek alá. Így került ki a spanakopitából minden zöld fűszer, illetve a bors, ami gátolná a spenótot a kibontakozásban.
Összetevők:
- fél kiló zsenge spenót, vagy a fagyasztottból a lehető legjobb. Ennek még a szárát sem kell leszedni, olyan zsenge.
- negyed kiló savósajt, ricotta, vagy orda
- negyed kiló feta sajt
- három dekagramm kemény juhsajt, vagy kecskesajt. A képen spanyol manchego szerepel.
- két közepes tojás
- tíz dekagramm idei dió
- egy csomag réteslap (nyolc lapos)
- szerecsendió
- dióolaj, vagy olvasztott vaj a kenéshez.
- hagyományosan szokás friss kaprot, mentát, vagy petrezselymet is használni. Ha nem kivételes, csak egyszerűen jó a spenót, akkor érdemes tenni hozzá a felsorolt zöld fűszerekből.
A spenótot alaposan megmostam, majd salátacentrifugában megforgattam. Pár evőkanál vízzel pároltam, amíg össze nem esett. Lecsöpögtettem, a levét kinyomkodtam. Az ordát összekevertem a tojással, a morzsolt a fetával, a reszelt manchegoval. Nagyon kevés szerecsendiót reszeltem rá. Sózni nem kell: a feta és a manchego sózza a többieket is. Beleforgattam a kissé összetört diót, majd a felaprított spenótot. Ez egy kiváló töltelék; halba, vagy csirkébe is érdemes begyömöszölni.
Dióolajjal kikentem egy vékony falú tepsit. Erre terítettem három réteslapot, megkentem olajjal. Úgy terítettem a lapokat, hogy a tepsi oldalát is fedje. Így könnyebb kiborítani, és nehezebben esik szét később. Elterítettem a töltelék felét. Erre került két réteslap, amit szintén megkentem. Ezután a töltelék másik felét is elterítettem. Végül erre került az utolsó három megkent réteslap. A rétegezést természetesen nagyszerűen helyettesíti, ha rétesként van feltekerve.
A tetejét megszurkáltam villával, hogy a gőz távozni tudjon. Száznyolcvan fokos sütőben sütöttem, amíg a tészta meg nem pirult. Hagyományos sütőnél a középső polcot javaslom. Letakartam alufóliával, hogy ne repedjen fel a teteje. Tíz percig hűlni hagytam, majd egy deszkára borítottam. Természetesen felrepedt a felülre került réteg, mire szelni tudtam belőle. Ennek elkerülésére a kiborított spanakopitát is le kell takarni. Melegen is, hidegen is jó. Süteménynek, előételnek, vagy melegen főételnek is alkalmas. Már bánom, hogy mégsem egy kiló spenótot kértem a piacon.