A kukoricakása alapvetően szegényes paraszti étel, még ha vargányával készül, akkor is. A vargánya a szakirodalom szerint gyakori gomba nálunk, mégsem találkozik velük az egyszeri kiránduló olyan gyakran. Talán azért, mert a gombászok már felszedték hajnalban. Az egyik legnépszerűbb vadgomba hazánkban; de az ára minimum megtízszereződik, mire eljut a gyűjtőtől a budapesti piacra. Gyorsan veszít a súlyából és gyakran férges, ami miatt farigcsálni kell. A szárított vargánya már némileg kedvezőbb árú, mint a friss, meg aztán télen csak ilyen van, no meg a fagyasztott.
A szárított vargánya rendkívül erős umami-forrás, határozott ízű kukoricakása készül belőle. Ízesítő alig kell mellé: a legjobb partnerei a petrezselyem, a fokhagyma és a vaj.
Összetevők:
- húsz gramm szárított vargánya
- százötven gramm kukoricadara
- körülbelül fél liter húsleves: barna csirkealaplevet használtam. Tulajdonképpen vízzel is jó eredményt lehet elérni, de levessel még jobbat.három kis gerezd fokhagyma, vagy két nagyobb.
- pár szál petrezselyem: a lépcsőházban lévő cserepünkből, frissen.
- harminc gramm vaj
A levest felforraltam, majd beledobtam az összetépkedett vargányát. Lefedtem, tíz percig hagytam ázni. A gombát kivettem egy tálkába, a levest visszatettem közepes lángra. Egy vastag fenekű lábasban tíz gramm vajat hevítettem, ebbe öntöttem a kukoricadarát. Közepes láng fölött másfél percig kevergettem, majd a forró húslevesből öntöttem rá. Addig kavartam, amíg a hozzáadott levest fel nem szívta. Újabb adag levest öntöttem hozzá, majd tovább kevertem. Állandó keverés mellett főztem addig, amíg a kukoricadara meg nem puhult. (Ha leves helyett vízzel készül, meg kell sózni.) Ha a leves fogyni látszik, de még bőven nem puha a kukorica, több levessel, vagy vízzel kell kiegészíteni. A lábas legalján maradt pár evőkanál levest nem szabad felhasználni, mert a szárított gombával bekerült homok az edény aljára süllyedt áztatásnál. Közben egy serpenyőben habzásig hevítettem tíz gramm vajat, majd hozzáadtam a szeletekre vágott tisztított fokhagymát és a petrezselyemszárakat. Gyengén megpirítottam, bár a fokhagyma így is barnább lett, mint kívánatos. A kukoricakásához adtam a félretett gombát, a megmaradt vajat, összekevertem. Tányérba szedtem, a tetejére öntöttem a serpenyő tartalmát. Áthűlt, fáradt testnek gyógyír. Olyankor nem szedem ki tányérra, a lábasból fogy el.