Kamembert azért nem mondok, mert vannak sokkal alkalmasabb sajtok is erre a feladatra. Fontos paraméter, hogy magas zsírtartalmú legyen. A colommiers, amivel itthon gyakran összefutni, meglehetősen fura, kicsit éppen beinduló káposztára emlékeztető szagú, ami felmelegítve elég kellemetlen lehet. Brieből könnyű jót szerezni, de a formája miatt alkalmatlan. Fehérpenészes sajtot egészben sütünk, különben kifolyik a lényeg. Másrészt hatalmas, talán nyolc-tíz emberre is elég egy brie. Két emberre optimális egy tíz-tizenkét centiméter átmérőjű, magas zsírtartalmú, lágy ízű fehérpenészes sajt. Előny, ha megvan 3-4 cm magas. Ennyivel is több a belső lágy rész a burkolathoz képest. Kulcselem a háncsdoboz, mint csomagolás - ez szolgál sütőedényként. Minden más esetben a penészréteg valahol felnyílik magától és kifolyik, leég minden, ami fontos.

Szóval nem kell nagy dolgokra gondolni! Van egy jó fadobozos sajtunk. Kivesszük a fóliából, majd visszacsúsztatjuk a fadobozba. A fadobozt alufóliával burkoljuk alulról, hogy ne égjen meg. Egy hegyes, éles késsel rácsmintázatban bevagdossuk a sajtot legalább a közepéig. Ebbe vékony fokhagymaszeleteket dugdosunk. Módjával tegyük, mert a fokhagyma nem fő meg, kvázi nyers marad. Szúrjunk rövidre vágott rozmaringot, vagy kakukkfüvet a sajtba további ízesítés gyanánt. Egyéb nem kell. A sajt elég sós.

Százhatvan fokos sütőben sütjük addig, míg késpróbával vizsgálva azt nem tapasztaljuk, hogy rendesen megolvadt a sajt. Kivesszük, azonnal fogyasztjuk. Pirítóssal a legjobb, de héjában sült krumplival is nagyszerű.