
Közkedvelt étel, menzák gyöngyszeme lehetne akárhol. Márcsak azért is, mert hát ami a Közel-Keleten lencsével kezdődik, az általában valami hétköznapi, úgy is mondhatnánk közönséges étel. De nem, minden negatívum nélkül. A hétköznapok gyönyszeme, mert egyszerűsége, laktatósága, és olcsósága mellett nagyon finom tud lenni. Hidegen és forrón is jó, télen nyáron lehet enni. Nyilván érdemes megismerkedni vele - már aki nem ismerte idáig. Rengeteg verziója létezik: zöldségalaplével, sárga lencsével, friss citromlével, mentával. Ez egy a sok közül.
Összetevők:
- tíz dekagramm vörös lencse
- hét dekagramm, vagy egy közepes vöröshagyma
- egy nagy gerezd fokhagyma
- tizenöt dekagramm tisztított sárgarépa
- egy teáskanál római kömény
- egy teáskanál szumák: közel-keleti fűszer, kicsit citromos, savanykás íze van.
- hét deciliter tyúkhúsleves, vagy alaplé készítmény, ami nem összetévesztendő a leveskockával. Persze egy korrekt tyúkhúsleves sokkal jobb.
- egy teáskanál ajvár
- harminc dekagramm passzírozott paradicsom
- egy evőkanálnyi morzsolt oregano
- egy cikk marokkói citromhéj

A vörös lencse olyan hamar elkészül, hogy még be sem kell áztatni. Sőt, szinte utolsónak kell hozzáadni. A kockázott sárgarépa sokkal tovább fő. A hagymát apróra vágtam, majd kevés olívaolajon megfonnyasztottam. Hozzáadtam az apróra vágott fokhagymát, és a római köményt, majd pár percig kis lángon forgattam. Lábasba került a kockázott sárgarépa, az oregano, paradicsomszósz, ajvár és az alaplé. Alaplé készítmény esetén fél liter vízzel kell felengedni.
Addig főztem, amíg a sárgarépa nagyjából megfőtt. Hozzáadtam a lencsét, majd tovább főztem. A sárgarépa roppanós marad, mire a lencse megfő. A legtöbb receptnél ilyenkor jön a turmixgép. Ez esetben egy kicsit tovább kell főzni a zöldségeket pürésítés előtt.
Tálalás előtt kevertem bele a szumákot és a marokkói citromot. Itt az íz frissítése a fontos, ami a turmixolt verzió esetén kulcsfontosságú.