Az indiai kúltúrkör nagyot alkotott azzal, hogy feltalálták a chutneyt. A derék brittek pedig azzal, hogy behurcolták Európába. Nem kedvelem különösebben a gyümölcsöket nyersen magukban. Amikor csak tehetem, megfőzöm, megsütöm, vagy csinálok hozzá mártogatóst. Ez a csatni pedig a karácsonyi mézes sonka (vagy karaj) mellé készült. Hatalmas előnye, hogy előre el lehet készíteni a felhasználás előtt akár több héttel is. A kulcsszó az érlelés. Nagyon illatos lesz, nagyon karácsonyi.
Ő lesz a főszereplő, egy üveg almakompót. A gyümölcs, amiből készült, nem akármilyen. Borízű almából készült, a fajtáról fogalmam sincs. A fa, amiről szedtem nyáron a lakótelep szélén áll egy szeméttől mentes helyen. A gyümölcs ott rohadna meg a fa alatt, ha hagynám. Rengeteg értékkel bír: savanykás, kesernyés, kemény: nagyszerű borízű főzőalma. Továbbá ingyen van és bio. Ebből készült anno a kompót különleges alkalmakra.
- salotta: a legtöbb chutney hagymával indul, nem kell megijedni tőle, nem lesz hagymaszagú, az összhatáshoz kell. A salotta egyébként is édeskés, illatos fajta.
- sárgarépa: édes illatos, jó partner az almához.
- calvados: az almás íz elmélyítéséért. Ha van házi almapálinkájuk, használják azt!
- melasz: a testes pirult, karamelles ízért.
- fűszerek: gyömbér, fahéj, csillagánizs, szerecsendió virág, borókabogyó, barna kardamom, szegfűbors, fűszerpaprika. Igyekeztem kiegyensúlyozni az aromavilágot a saját ízlésünk szerint. A legerősebb aroma fahéj lesz. Könnyű túlfűszerezni például a szegfűborssal és az ánizzsal. Nagyon erős az aromájuk, pikkpakk ki lehet nyírni vele a fogást.
- citromhéj: csak a sárga részt reszeltem le, a citromot eltettem másra.
Ez itt aszalt meggy. Jól ellenpontozza az alma édes ízét. Alapvetően elég drága dolog, de ha magunk aszaljuk főszezonban, mikor a zöldésges majdnem utánunk dobja, akkor már sokkal gazdaságosabb.
A fűszereket megpirítottam ebben az apró serpenyőben. (A serpenyőt gyerekeknek szánt játéknak árulják egy lakberendezési áruházban)
A hagymát kevés olajon megfonyasztottam, beleraktam répát, fűszereket. Nagy lángon összeforgattam, hogy kis színt kapjon a répa. A leragadt részeket calvados-szal és almaecettel oldottam fel. Az almaecet fokozza az almás ízt, segíti a savasságot.
A barna cukor úgy készül, hogy a finomított cukorhoz melaszt adnak, ami a cukorgyártás mellékterméke. Végülis a melasz az, ami a barna cukrot ízesebbé teszi a fehér cukornál. Nem akarok hozzáadott barna cukrot a chutneyban, ezért került bele mealsz. Obszidián fekete fényes szirup.
Beleraktam az aszalt meggyet. Eddigre elillant az ecet harapóssága. Lefedve pároltam kis lángon 5 percig, amíg a meggy elkezdte felszívni az édes savanykás szaftot.
Bepakoltam az almát, a reszelt citromhéjat, megsóztam. A só minimális, csak ízfokozóként működik. Lefedve tovább pároltam még 5 percig, aztán üvegbe töltöttem még melegen. Elraktam a hűtőbe Karácsonyig. Még egy gonddal kevesebb Ünnepekre.