Csontból levest főzni és megenni igen egészséges dolog amellett, hogy rendkívül olcsó. Kollagénben igen gazdag, nem szabad szemétbe dobni.

Sonkát készítettem korábban, amit kicsontoztam. A megmaradt csonton maradt még némi hús és inas rész, nomeg a hatalmas ízület. Egy ilyen csontból rengeteg porcépítő anyag fő ki a levesbe, ami korunk egyik legkeresettebb táplálékkiegészítője. A hátfájós ülőmelósoknak nem kell magyarázzam, hogy mekkora érték; jómagam is ülve dolgozom, tudom miről van szó.

Viszont átok ül a fejemen, mert nem szeretem az orjalevest, pontosan a disznóíz miatt. A disznókocsonyát sem szeretem ugyanezért, pedig becsületemre legyen mondva: évente legalább egyszer próbálkozom, hátha mégis megkedvelem. Eddig még nem jött össze. A nyakamon maradt ez a sonkacsont, ami legalább egy kiló; muszáj volt rá kitalálni valamit. Hát persze! Imádom a kínai brézben készült oldalast, aminek bőven szoktam hagyni szaftot is. Az ízesítés félig meddig jólesz ide is - gondoltam.

A csontleves összetevői:

• hatalmas sonkacsont: rajta mindenféle jó.
• sárgarépa, póréhagyma zöldje: a kínai leves kissé európai összetevői. A póréhagyma zöldje érték. Jóformán semmi másra nem jó, viszont ide tökéletes ízesítőnek. Kár kidobni.
• szójaszósz, halszósz: klasszikus umamihordozók, amelyek egyben sózzák is a levest.
• só: ha sokallanám az umamit, de mégis kéne sózni.
• fűszerpaprika, gyömbér, fokhagyma, kaffir lime levél, fahéj, szerecsendió-virág, szegfűbors, feketebors, szecsuáni bors, koriander: úgy gondolom a legtöbb disznós étel elengedhetetlen ízesítői. Talán a kaffir lime levél hagyható el más esetekben.

Lassú tűzön megfőztem a levest, közben derekasan haboztam. Kihűtöttem. A leves szépen megdermedt, így ügyesen le tudtam szedni a tetejéről a zsírt. A hűtőben várta, hogy tésztaleves legyen belőle. A sonkacsontról a főtt húst leeszegettem még melegen.

Széles rizstésztát választottam; sima zacskós ázsiai tésztalevest is vehetsz (rámen), de csak a tésztatömböt kell felhasználni!

A levest felforraltam. Az íze nagyon finom telt, de egy kis frissítésre szorult. Zöldség gyanánt csak újhagyma állt rendelkezésre. Egyébként gyömbér, házi fűszerpaprikakrém, citromlé, és kevés szójaszósz szolgált befejezésként. A tetejére pár csepp szezámolajat csepegtettem.

Elkészült a távol keleti orjaleves a jobbára hulladékszámba menő disznócsontból. Menj ki bátran a piacra, és ne szégyellj jófajta kollagénes csontot kérni a hentestől!