Vége meg tudom mutatni egyszerre mindhárom tavaszi hagymatípust, amit a konyhámban használok. Még árulnak tavalyi hagymákat, de azoknak már minden bajuk van attól, hogy nem kerültek földbe. Vagy hajtanak, vagy belülről kirohadtak, vagy kívülről berohadtak. Elvégre május eleje van; alig több mint egy hónap múlva már Margit nap, a hagymák eltaposásának az ideje. Margit napján a felszedésre szánt "fejes" hagyma zöldjét szokták oldalra eltaposni, hogy megóvják a gumót attól, hogy a szárán keresztül befolyhasson a lecsapódó harmat, vagy az esővíz. Emellett a hagyma zöldje már nem tud továbbfejlődni, száradásnak indul. Ezután ideális esetben elég száraz az idő ahhoz, hogy a hagyma csúcsa teljesen beszáradjon, lezáródjon, ami után fel lehet szedni hosszabb tárolásra.
De most még nem itt tartunk, hanem a zöldhagymáknál. A bal oldali inkább főzésre való, erősebb aromával, esetleg salátába. A középső gyengébb ízű, ez az amit harapni lehet kenyérhez. Jó ez is salátába, de ázsiai levesek befejezésénél is szívesen adom a leveshez frissítő zöldfűszer gyanánt. A jobb oldali apró hagymák nem túl erősek, de intenzív ízűek, elsősorban pirításra használom, vagy szintén friss fogyasztásra. Sajnos zöldhagymáknál is sok olyat kapni, aminek alig van hagymaíze, viszont kegyetlenül csíp, és keserű. Viszont a képen látható hagymák mindegyike jóízű - megbízható termelőktől.
A hagymák mellett kiváló apró parázskrumpli, apró csiperke, friss menta, vörös lencse. Kipróbálom a sült parázskrumplit petrezselyem helyett mentával, a többit valószínűleg a lencséhez adom. A gombát a múlt héten vett tárkonnyal készített tárkonyos ecettel fogom pácolni, miután megpirítottam némi hagyma társaságában.