Arra a felismerésre jutottam, hogy jelenleg a kedvenc zöldségeim a hagymák. Nos, hát mit látunk a képen? Póréhagymákat, amik már elég nagyra nőttek. Vöröshagymákat, amik már eléggé megszáradtak, hogy koncentráltabb legyen az ízük. Apró lapos hagymákat, amit egészben lehet pirítani, főzni, pácolni, de zsíros kenyérre szelve is emlékezetes. Az oreganót szárításra vettem, mert már eluntam azt, hogy a bolti oreganóknak alig van oreganóízük, viszont keserűek, mint a túláztatott, elfelejtett zöld tea. Idén fogyott el a hét éve szárított saját oreganóm. Még mindig köröket vert a frissen felbontott boltiakra. Oreganót nem is használok frissen, valahogy szárítva jobban szeretem. Ez a csomó elég egy évre. Jók a paprikák is és a nyári alma is topon van, de már mind friss felhasználásra kerül.  Az utóbbi pár hétben felhasználtam szinte az összes üres üvegemet. A legtöbben paprika és uborka van, ahogy lenni szokott. Megtettem, amit meg kellett.