Alakul valami olyasmi, amit őszi gombaszezonnak nevezhetünk. Vasárnap, a "nagy őszi esők" előtt kinéztünk a Pilisbe. Az erdő bejáratánál egy fél békatetem fogadott. A másik felét megették. Egy druida biztos visszafordult volna, mert hát mi ez, ha nem az erdő szellemének a figyelmeztetése. Szerintem meg tessék a békák elejét is megenni, hogy ne kelljen itt az olvasóknak ilyen horrorisztikus képeket nézegetniük.
Pár lépéssel arrébb ezekbe a harkály tintagombákba botlottunk. Ez annyit elárul a gombahelyzetről, hogy gyökérkapcsolt gombákra még ne számítsunk.
Árvégű fülőkék egy tuskón
Pár méterrel beljebb meg is lett az első őzlábgomba boszorkánykör.
Aztán egyre több őzlábgomba - leginkább fiatal "dobverők".
Rendes gomba kijön az út szélére.
Bimbós pöfeteg
Talán barna porhanyósgombák
Lakott domboldal
Vadkörték
Csillaggomba
Egy penészes ízletes rizike
Pereszkék
Korallgombák
Egészen vérlázító módon több penészes, túlérett rizikével találkoztunk. Félig, meddig ezért jöttünk, de azt gondoltam, hogy idős őzlábakkal és fiatal rizikékkel fogunk találkozni. Fordítva történt.
Végül a zsákmány.
Vadkörték, és jobbára tölteni való őzlábgombák. Leginkább ezt az állapotát kedvelem az őzlábaknak. Így törnek a legkevésbé szállítás közben, és jobban bírják a tárolást is. Mivel fiatalok, ezek a legkevésbé kukacosak. Egészen konkrétan ezúttal egyetlen kalapot sem kellett kidobni. Nem utolsó sorban: nem szeretem kirántani őket, főleg egy végiggyalogolt nap után. Másnap a "dobverőket" megtöltöttem, a kinyílt kalapokat vajon lesütöttem, sóval, borssal ízesítettem. A töltötteket frissen ettük, a lesütött kalapok a fagyasztóba kerültek. Tölteléknek szánom pirogba, vagy fasírtba, de felhasználható szendvicskrémhez is.
