A Wekerlén van egy hatalmas csomborágyás, amit már régóta szagolgattam, de csak most jöttem rá, hogy mi az. Kicsit oregánós, mintha kakukkfüves, de rozmaringos is, aztán ránézésre egyik sem. Így, hogy kaptunk a piacon csombort, már azonosítani tudtuk. Az oregánóval együtt lógnak, száradnak. A csombor egyik legjobb felhasználása a csomboros, tepsis tökös lecsó. A korai lilahagymák már elég csípősek, így salátába való felhasználás előtt célszerű sós-cukros vízben blansírozni. Ezen segít a csokor zöld sonkahagyma, amit nem kell előkezelni, bár harapni ezt sem lehet. Elképesztő, hogy július végén még mindig van jó cseresznye, a jó meggyet viszont keresni kell. A kukorica, paradicsom, padlizsán a szokásos, megbízható termények ilyenkor. Kapni jércetojást is, valószínűleg késői vetés... ültetés. Nem, keltetés.

A piaci halsütöde ismét remekelt. Ezúttal keszeget és süllőt kértünk. Mindegyik rendben volt. Meg is kérdezték, hogy a keszeget szaftosabban, vagy ropogósabban kérjük. Mi a szaftosság mellett tesszük le a voksot. Már amennyire az irdalás ellenére meg lehet őrizni a szaftosságot.